Az emaileddel feliratkozhatsz és kapsz levelet, ha új poszt született

2011. augusztus 29., hétfő

Egy kis Mannheim és az új székhelyem

Hallo!

Ez a bejegyzés az első mannheim-i benyomásokról fog szólni. Elmentünk Stefivel a hozzá legközelebbi Lidl-be, ott vettünk 1-2 kaját (hagymaleves zacskóban, nagyon jó; wurst-ot, ez a német nemzeti étel, virslinek felel meg, van millió fajta, szeretném végigenni őket). Az tűnt fel, hogy míg az árak közel azonosak, több esetben alacsonyabbak is, mint otthon, a minőségük jobb. A ketchup, amit vettem kb. 120 Ft átszámítva, de mégis sokkal jobb ízű, mint a hazai Globus. A cukor kb. 180 Ft, a sör (Tuborg, Holsten) 160-ra jön ki.

Wurst-ok (részlet)


Akció!
Bementünk visszafele még egy üzletbe, amit törökök üzemeltetnek, az alkalmazottak is ők. A polcokon zömében tőlük importált kaják, fejkendő alapviselet. Mannheim 315 ezres lakosságának nagyjából ötöde nem német. Kb. 6%-át teszik ki a törökök (utána jön sorrendben a többi kisebbség: olaszok, lengyelek, szerbek, horvátok, görögök, spanyolok). Ezért is van majd minden sarkon kebabos a városban - abszolút multikulti. A törökök EU-csatlakozása elég kurrens kérdés, első ránézésre az égvilágon semmi gond nincs az együttéléssel, nagyon jól beilleszkedtek a németek közé. Persze tartják a saját szokásaikat, kultúrájukat, vallásukat, de látszólag senkit nem zavar ez (2 nap után mondom ezt). A török-EU-Ciprus konfliktusról a nemzetközis kollégák érdemben tudnak nyilatkozni (ugye, Márkó?).

Törökök által üzemeltetett bolt

Stefi megfőzte a dolgokat, kitakarította a koliját. Közben összebarátkoztam három szinttársával, Sisay-vel (sziszé, mint a francia focista, csak nem hidrogénezett a haja), Carlosszal, a spanyollal és April-lel, a tajvani csodálkozó lánnyal. Sisay etióp származású, Svédországban tanul, idejött Erasmusszal. Carlos egy évre jött Mannheim-be, töri az angolt, de meg akar tanulni, Real Madrid szurkoló, amivel kicsit szembementem, amikor mondtam, hogy a Barca sokkal szimpatikusabb (divatszurkoló vagyok). Nem értette, amit mondok, nem azért, mert rosszul fejeztem ki magam. Ott a Barca-Real ellentét véresen komoly ügy. April, a taipei-i (Tajvan fővárosa) nagyon aranyos lány. Pont akkor költözött a barátjával (Frank, lentebb látható), amikor ott voltam, rögtön a mosógépet keresték. Kérdezte, hogy milyen vizet lehet kapni a boltban. Erre mondtam neki, hogy a csapvíz ugyanúgy iható, jó íze van, próbálja ki. Engedtem neki egy pohárba vizet, óvatosan megkóstolta, elmosolyodott, és később pohárszámra hordta a vizet hálás szemekkel. Tök jó arcok, jól eltelt rajtunk a délután, meghívtam őket az ebédhez is. Carlos meghívott egy sörre, megkóstoltatta a kemény cigijét, utána próbáltuk megszerelni a netet náluk, de nem akart működni normálisan.

Stefi, én, Carlos, Sisay
Frank pózol
Ezután elköszöntem és Stefi segítségével átköltöztem a végső helyemre, a Steubenstraße 80-ba. Ez egy nyugodt, csendes déli kertvárosi rész, ahol zömében németek laknak. Villamossal jutottunk el a címre, útközben lőttem pár képet a villamosban. Ezekből is látszik, hogy a város elég sokarcú. Mivel a 2. világháborúban a szövetségesek földig bombázták Drezdához hasonlóan (mivel ipari központ volt akkor is, folyami kikötőkkel), ezért főként modernebb épületek között veszik el a kevés, de annál szebb látványosság.


Pláza a belvárosban I.

Pláza a belvárosban II.
Megérkeztem a helyemre, Europahaus-nak hívják, meglepően jó hely, rosszabbra számítottam. A 6.-on lakom, a legmagasabban eddig életemben. Minden zökkenőmentesen lezajlott, itt nincs portaszolgálat, szóval tudok vendégeket fogadni gond nélkül. ;) Kétágyas szobában lakok, egy tetőtéri szobában. Az élettér elegendő, a szekrényekben kényelmesen elférek. A szobatársam kilétét még homály fedi, de már elég kíváncsi vagyok rá. 4 vagy 5 szobára jutnak a közös helyiségek (konyha, fürdő, WC), jelenleg rajtam kívül még senki nincs itt. A villamossal 15 perc az egyetem. A jövő hét az orientációs hét, amikorra gondolom beköltözik ide az élet. Az egyetem szeptember 5-én kezdődik, addig papírokat kell intézzek.

"Itt lakom látod, ez az a ház..."
Beköltözés előtt
Kilátás a konyhából (háttérben az ipar szíve)
Konyha
Szokásos kolis harcok
Székhelyem

Az alagsorban van egy közösségi helyszín csocsóval, egy összerogyott pingpong-asztallal, székekkel, pulttal. Viszont a padló mocskosul ragadt a piától, szóval itt lesznek bulik is a későbbiekben, úgy érzem..

Csocsó a közösségi helyen
Közösségi hely
Kicsit furcsa volt az egész beköltözés. Hasonló a Bolygó neve: halál (Aliens) c. filmhez, amiben Ripley-ék az alien-ekkel teli bolygón szálltak le, de nem találtak emberi életet, csak alien-eket. Remélem, én barátokat találok, nem alieneket itt. :)

Ugye nem ez lesz?
A lepakolás után (Stefi áttörölte a vízszintes felületeket, köszi!:), elindultam szétnézni a környéken. Nem ért nagy meglepetés: rendezettség, szervezettség, nyugodtság. I love it! Azt hiszem, beleszerettem ebbe az országba. Olyan nyugodtsággal sétálok végig az utcákon, mintha mindig is itt laktam volna - érdekes érzés.

A rendezett környék
A gyerekeknek is jó
Német idill

A németek eléggé környezettudatosak, zöldek: imádják a szelektív hulladékgyűjtést és figyelnek a fogyasztásukra. A koliban külön kimutatás van a közös helyiségekben, mennyi erőforrást meg lehet spórolni egy kis odafigyeléssel. Tudtátok, hogy 1 perccel rövidebb zuhanyozással 10 liter vizet spóroltok? A zuhanyzás után a második legnagyobb vízfogyasztó tevékenység a WC-öblítés. Botrány, hogy miért ivóvízzel kell ezt is csinálni. Pl. a mosdóban lefolyt vízzel is lehetne öblíteni a WC-t. De azt hiszem már dolgoznak az ügyön (szóltam nekik :).

Már ennyi lett volna. Holnap beszámolok a mai városnéző körutamról, más szórakoztató dolgokról.

Üdv,
Zozó

2 megjegyzés:

  1. Szia Zozz! Remélem, beköltöztek az alienek, kedvesek, és kitöltik az épületet, az egyetemet, a mindennapjaid! Írj szorgosan, olyan olvasni, mintha először járnék Németországban... és mennyire hasonló benyomások! sok puszi itthonról Klax

    VálaszTörlés
  2. Ígérem, nem fogok minden egyes posztnál merengve sóhajtozni. Vagy legalábbis csak magamban teszem, nem kommentek formájában. Az viszont vicces, hogy ebben a városban a számomra ismeretlen DK-i végeken is ugyanúgy néznek ki a házak, mint az ÉNY-in. :)

    A bevándorlókkal való együttélésről meg szerintem kérdezz bennszülött németeket. Tapasztalataim szerint ők kevésbé pozitívak, és hol van alapjuk rá, hol nem.

    VálaszTörlés