Az emaileddel feliratkozhatsz és kapsz levelet, ha új poszt született

2011. november 19., szombat

Újra színpadon!

Tegnap este színházban voltam, és színpadra is léptem (erről később). A polgármester hívott meg minket, cserediákokat egy egész estés programra. Többen is köszöntöttek beszédekkel, biztató szavakkal és operaáriával is. A nyitóbeszédek után bemutatták a zongoristát, ő elkezdett játszani a színpadon, de az énekes sehol. Egyszer csak rázendített basszus hangján az utolsó sorok mögött. Az utolsó két sor úgy összerezzent, hogy majdnem leesett a székről. Vicces figura volt, igazi önimádó, exhibicionista, amilyennek egy színházi embernek lennie kell. Teljes körű megvendégelés, túra a kulisszák mögött, musical: egy maradandó élmény a folytatásban.


Előtér
Néhány adat a National Theatre Mannheimről elöljáróban. Ez Európa legnagyobb színházi intézménye. Nem azért, mert nincs ennél nagyobb opera, hanem azért, mert itt egy hatalmas (funkcionális, de csúnya) épületben található meg az opera, a színház, a balett és a fiatalabb művészek fellépőhelye (Schanwwl és Junge Oper) is. A színházépület teljesen leégett a háborúban, ezért 1957-re teljesen újjáépítették (1779 óta van itt színház), alapjául egy bunker szolgált, ami most kelléktár. A színházban mintegy 600 fő dolgozik, éves költségvetése átszámítva majdnem 1,5 milliárd forint (egy kisebb község éves költségvetése nálunk). 1000 előadást mutatnak be évente (45 premier, 55 felújított előadás) a kb. 320 ezer nézőnek. Németország legnagyobb múltra visszatekintő színháza (232 éves). Schiller egyik akkor frissen megírt darabját is itt mutatták be először a kezdeti években.

Fogadás
Megérkeztünk viszonylag korán, lehetett pezsgőzni, üdítőzni, kaptunk welcome csomagot is 1-2 aprósággal (bögre, világító toll, prospektusok). Hamarosan jöttek a fentebb említett beszédek, az áriázás, a köszöntések. Utána kezdetét vette az egyórás backstage túra a színfalak mögött. Bemutatták a kelléktárakat, a műhelyet, ahol a jelmezek, kellékek, festmények, díszletek készülnek. Nagyon érdekes volt látni, hogyan működik a színház, hogyan áll össze egy darab. Több éves színjátszós tapasztalatom után is rengeteg új dolgot tudtam meg. Emberek százainak összehangolt munkájára van szükség, hogy egy-egy előadás rendben lemenjen. Ugyanis minden nap cserélik a díszleteket, kellékeket a sok előadás miatt. Viszont ezalatt már készülnek az új díszletek, kellékek a színfalak mögött.

Kellékek között
Jelmeztár
Több ezer jelmez kategorizálva. Több a 18. századból maradt fenn
Itt készülnek a díszletelemek
Itt készülnek a festmények és minden, ami művészi
Életem legnagyobb felvonója
Ebbe a liftbe 100 ember is befér (10 ezer kg terhelés). Ezzel szállítják a díszletelemeket a színpadra
A pincében és egyéb emeleteken tett túra után eljutottunk a tényleges kulisszák mögé, a nagyszínpadhoz. Itt éppen hangpróbát tartottak a mikroportokkal az esti Come Together on Abbey Road nevű musicalre. Hatalmas a színház, óriási belmagassággal. A nézőtér maga elég kopár, belül nincs semmi díszítés, teljesen funkcionális minden. A német hatékonyság és precizitás ismét megmutatta magát.

Utolsó instrukciók a színészeknek
Utolsó simítások
Funkcionális belső
Technika
Előadás előtti vacsora (az első gulyáslevesem idekint!)

A darab maga, a Beatles-dalokat egymás után rakó musical nem nyújtott maradandó színházi élményt. Arra épült az egész, azzal adták el, hogy Beatles-dalokat énekeltek élő zene mellett. A hangosítás viszont elég jó volt. De gondolom, hogy senki nem várt ennél többet egy ilyen darabtól. Próza 1-2 mondat volt benne, de a számokat legalább nem fordították le németre. Egy kritikus valószínűleg eléggé lehúzta volna.

A színpadon a híres zebra az albumborítóról
A királynő Tesco-s szatyorral
Összkép
Innen jön a zebra (mára zarándokhely) és a díszlet is ennyiből áll

Egész nagy tapsot kapott viszont, mondjuk tettek is a visszatapsolásról. A tapsolás és meghajlások közepette felidéződtek bennem a színjátszós sikereim a színpadon. Jóleső érzéssel gondolok vissza, minden előadás végén más élmény volt megtapasztalni a közönség tetszését és szeretetét. De minden alkalommal nagyon jól esett és sok energiát is adott a folytatáshoz. 

Összefoglalva: számomra, színházrajongóként különleges élményt jelentett a tegnap este, betekinthettem egy színház élő szövetébe. Sok dolgot tudtam eddig is, de most kézzel foghatóbbá vált az egész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése