2011. szeptember 18., vasárnap

Új szobatárs, Schlossfest és a szerzeményem

Sziasztok!

Tegnap érkezett meg az új szobatársunk, Dani. Ő Marcos spanyol barátja, aki jelenleg Münchenben tanul mérnöknek alapképzésen. A mestert is itt akarja megcsinálni, szóval eltölt még egy pár évet némethonban. Elég élénk és vidám személyiség, jól kiegészítik egymást. Mennek Szardíniára jövő csütörtökön három másik spanyol haverjukkal, addig lesz velünk egy matracon a Dani.

Marcos és Dani
Tegnap este ketten főztek ragus tésztát, meghívtak engem is vacsorázni. Elég finom lett, mellé dukált a sör. Így már jóllakva indulhattunk el a Schlossfestre (Kastélyfesztivál). A kastély gyakorlatilag egyenlő az egyetemmel, annak udvarán volt a nagyszínpad kajás sátrakkal. Kisebb színpadokat még talált az ember a belső udvaron. Mikorra odaértünk 10 körül, már a végét járta a koncert, ami elég felejthető volt. Ezalatt be lehetett menni a kastélyba idegenvezetéssel, mert van egy múzeum része, sőt egy nagyobb templom is az egyetemhez tartozik. Korabeli ruhákba öltözött személyzet tartotta a tárlatvezetést.


Szép fények a kastélyon
Találkoztam itt mexikóiakkal,  egy orosszal, japánnal, németekkel, olaszokkal (Bocconi). Az orosz nehezményezte, hogy az egyik előadáson az előadó azzal a sztorival jött, hogy az űrutazások beindulásával az amerikaiak kifejlesztették a súlytalanságban is működő tollat sok energiát és pénzt beleölve, míg az oroszok mit vittek fel az űrbe? Ceruzát. Szerinte ez rossz színben tüntette fel a nemzetét. Szerintem viszont éppen ellenkezőleg, az orosz leleményességet példázza. Nem tudtam meggyőzni, túl büszkék ezek az oroszok. De meglepően jól beszélt angolul.

Andres, én, Yohei, Klári és George (az orosz)
Bárban
Itt egyre hűvösebb van, 8 és 20 fok között ingadozik a hőmérő higanyszála. A hideg miatt is hamar hazamentek a többiek (1 körül), ezért megkerestem Marcosékat, akik egy bárban söröztek, s egy sör erejéig csatlakoztam, aztán én is eltoltam a biciklit.

Erről jut eszembe. Szereztem egy biciklit! A kollégium kerékpártárolójában, az egyik sarokban, egy szétment hátsó gumijú bicikli, 26-os kerékkel. Csak a belső gumit kell kicserélni, és mehetek is vele. Vettem egy pumpát, zárat hozzá, a belsőt pedig egy másik kerékről rakom át az "újba". Van több rossz, nem használt bringa is. Több részből összeállhat az egész. Németországban kerékpáros országos bolthálózat működik, olyasmi méretben, mint az OBI nálunk. Rengeteg bicikli kiállítva, sok alkatrész a másik oldalon, tesztpálya a bicikliknek. Mindenki biciklivel rohangál az áruházban, és bizony nem restek a németek több ezer eurót elkölteni egy biciklire. Hogy mi kerül több ezer euróba egy nyomorult biciklin? Az elektromos hajtás, a leeresztés nélküli gumi, a minőségi anyagok. Igazából a több ezer eurós modellek átmenetet képeznek a normál bicikli és egy motorkerékpár között. Érdekes élmény volt látni ezeket.

Bolthálózat bicikliőrülteknek
Határ a csillagos ég
Nagy márkák versenye
Tesztpálya, hogy megalapozott döntést hozhassunk
A kerékpárüzlet felé menet bejártam a környéket, elég szép kertvárosi rész: nyugodt, rendezett, idilli, tiszta. Én szívesen laknék itt. Menő kocsik a házak előtt, mindenfelé fák, néhol egy-egy park/sportpálya szakítja meg a házak sorát. Akárki akármit mond, nekem bejön ez a város!

Rendezettség
Menő autók
Szép növények alacsony kerítés mögött
Parkosított focipálya
Horst (átlag német nyugdíjas) tesz-vesz
Fák minden utcán
Ezzel zárom mai bejegyzésem, és egyben kifejezem abbéli reményem, hogy nem gyengül tovább a forint az euróval szemben.

Jövő hétvégén nem lesz itt a szobatársam (Szardíniába mennek), ezért felszabadul még egy hely a szobában. Aki szeretne jönni, szívesen látom. Nemcsak jövő hétvégén, bármikor!

Üdv,
Zozó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése